2012. január 28., szombat

Jelek

Mióta tanulom a varrást, újra és újra jön egy-egy hullám, ami majdnem elsodor... hogy ez nem is nekem való... hogy másban jobb lennék..., hogy ma már nincs is erre igény, mert minden készen megkapható, töredék áron..., hogy ebből nem lehet megélni... és amikor már-már kezdeném elhinni, hogy ez így is van, mindig jön egy jel, ami kiránt a letargiából és új lendületet ad.

A minap eljutott hozzám egy felhívás, hogy az I. sz. Gyermekklinika Koraszülött Intenzív Osztálya ici-pici babaruhákat keres... de hogy ilyen méretű babaruhák nem igen kaphatók... tehát azt kérik, hogy aki tud készíteni, az készítsen..
Nem tudnak fizetni az elkészített ruhácskákért, de kell-e nagyobb fizetség, mint hogy egy indurpindur kis manócska nem fog fázni... hogy egy pici élet nehezen induló napjai legalább ennyivel könnyebbek...

A méretek döbbenetesek számomra... fejkörfogat 22 centi... (a fiam 34-gyel született..) a rugi hossza válltól talpig 30 centi.. (az 5 hetes fiam nadrágja ekkora)

Már készülnek a szabásminták a játékbaba méretű ruhácskákhoz, az anyagok pedig összekészítve várják, hogy legyen pár szabad percem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése